Oldaltérkép
» Bemutatkozunk / Falukrónika
Falukrónika

A község rövid története:

A falu első említéséről 1279-ből vannak írásos adatok. Ekkor Echad alakban fordult elő a dokumentumokban, 1332-ben pedig már egyházas helyként tartották nyilván. E területet a középkorban az Atádi, a Kéri és a Derecskei családok birtokolták. A török uralom alatt - hasonlóan sok más somogyi faluhoz - elpusztult a település, s csak a XVIII. század elején kezdett újra gyarapodni a lakosság. 1726-tól új földbirtokosok neve került a helyi krónikákba, mivel ekkortól a Jeszenszky és a Kacskovics családok lettek a tulajdonosok. A község népessége a XVIII. század második felére megközelítette az ezer főt, 1932-ben pedig 1049-en lakták. Csupán a II. világháború előtti évekre jellemző, hogy néhány német család is beköltözött.

A község lakossága a korábbi évszázadokban elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, 1935-ben például a földek 56 %- a volt a kisbirtokosok tulajdonában. Az élénk gazdaságra utal az is, hogy a két világháború között 18 kisiparos nyújtott szolgáltatást a lakosságnak, ráadásul hat kereskedés is megélt a településen. A társadalmi szerveződés élénkségét mutatja, hogy már 1878-ban olvasókört alakítottak a faluban, 1912-től pedig a kisgazdakör adott keretet az egyesületi kulturális élethez. 1948-ig a községben két felekezeti iskola - a katolikus és a református - működött Magyaratádon. (Míg korábban az utóbbi vallás követői voltak többségben, addig mára fokozatosan megváltoztak az arányok. Most a lakosság 60 %- a római katolikus, 40 %- a református vallású.)

Rácegresről csak a török hódoltság utáni időkből vannak írásos emlékeink. Az idő tájt az Esterházy család birtokolta a környéket. Tőlük bérelte a XX. század elejétől Beck Miksa a földeket, majd kishaszonbérbe adta az uradalom cselédeinek. A földosztás után a területet megművelő családok már a maguk nevére telekkönyveztették a hercegi birtokot. Később a majorsági épületeket lebontották, anyagukból pedig önálló családi házakat emeltek. Manapság 229-en lakják a településrészt.

A községhez tartozó Tátompusztát a középkorban még faluként tartották nyilván. A XX. század elejétől aztán majorsággá vált, amely híres volt szarvasmarha-tenyészetéről. A gazdaságban tavasztól őszig sok szerződtetett mezőgazdasági munkást, summást foglalkoztattak. A majorsághoz tartozó birtokot 1945-ben az állami gazdaság üzemegységeként működtették tovább. A hatvanas években a kastélyban foglalt helyet a kaposvári felsőfokú mezőgazdasági technikum. Napjainkban 108 lakója van a pusztának.

A II. világháború után a földosztás 110 igénylője között 809 kh. területet osztottak ki. Az első termelőszövetkezet 1951-52 között működött, ám igen csekély hatékonysággal. Jelenleg két nagyobb munkáltató van a településen: a Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet és a Gazdász Kft. ez utóbbi Tátompusztán telepedett meg.

 



Copyright © 2010
Integranet Kft.